A hétfalusi – csángók fafeldolgozó, fuvarozó népesség lévén – igencsak büszkélkedhettek őrültnél őrültebb szánokkal, szánkókkal. Mondom büszkélkedhettek, mert manapság még a Karpát-kanyar madársejárta zugaiba se [...tovább]

Talán akkor jártam be utoljára Hétfalu minden utcáját, terét, amikor házoromdíszeket és kapukat fényképeztem. Most megismételtem ezt, amikor fenyőfa után kutattunk a köztereken, utcai parkokban. Hát igen, lassacskán már az erdőben sem lehet fenyőfát találni, [...tovább]

Nem akartunk a kezdő riporter hibájába esni, és – amint ez a brüsszeli utunk során is többször elhangzott kedves újságíró kísérőinkkel beszélgetve az interjúk kapcsán – elcsépelt, sőt giccses kérdéseket feltenni; elcsépelt, sőt giccses [...tovább]

A kiírás kulcsmondatában rejlő immanens ellentét már eleve adomára, anekdotára predestinálja a bejegyzést. Ennek tudatában indultunk el gyűjteni, és többek között két olyan történetet kaphattunk mikrofonvégre, amelyek eleget tesznek a feltételnek, és [...tovább]

A tér-idő kontinuum felbomlott. A tér folyamatosan és folytonosan változtatta külalakját az időben. És ez nemcsak a tér rovására ment, hanem az időjére is, és talán a miénkre is...

Mint minden faluban, így Hosszúfaluban is a főtér volt a világ közepe. [...tovább]

Hétfaluban nagy hagyománya van a kőműves és az ács mesterségeknek. A Magyar néprajzi lexikon szerint „Az ács szó nyelvünk honfoglalás előtti, ótörök eredetű jövevényszavai közé tartozik. Eredetileg valószínűleg a nem specializálódott [...tovább]

A csernátfalusi fűrészgyárat Köpe András és öt fia alapította 1923-ban. 1925-ben leégett, de aztán hamar újraépítették. Előbb harmincas, majd huszonnégyes gáterrel dolgoztak. Volt két cirkulájuk és egy gyalugépük, ezekkel indult be a gyár, kezdetben [...tovább]

Az 1848-as forradalom és szabadságharc nemcsak a jobbágysorsot (a hétfalusi csángók Brassó várjobbágyai voltak) törölte el, hanem a gyakori román és szász ellenforradalmi betörésnek köszönhetően – tűzvészek következtében – eltűntek azok a [...tovább]

A hétfalusi csángók egyházi és művelődési életére, de az egész erdélyi magyar evangélikus egyházra nagy hatással volt a hétfalusi Borcsa-Kiss értelmiségi dinasztia. A mellékelt családfa-részleten jól látszik: evangélikus lelkészek, [...tovább]

A falinaptár A4-es méretű, 13 lapból áll. A festményeket Tomos (Kovács) Tünde csapattagunk készítette diófapáccal kartonra. A festmények létező jellegzetes hétfalusi házakat és kapukat ábrázolnak. Mivel a hétfalusi csángók evangélikusok, a [...tovább]

Néma, mint a kuka – hallgat, mint a boricatánc kukája. A borica hagyományos hétfalusi csángó férfikörtánc, beavató tánc. Az előkészületek és próbák ádvent karácsonyváró légkörében zajlanak. Így az ünnepkör [...tovább]

Mártis Bálint zajzoni jegyző

1887. szeptember 14-én kelt naplójegyzése a Zajzoni Rab István szülőházán

elhelyezett emléktábla leleplezési ünnepségéről.

(a család hagyatékából)

Mártis Bálint naplója - melyben a [...tovább]