Gelence község a háromszéki medence északkeleti részén, a 45 51 40"–45 58 30" északi szélesség és a 26 10 00"-26 22 30" keleti hosszúság között terül el. 23 km-re Kovásznától és 11 kilométerre Kézdivásárhelytől. A megyeszékhelytől (Sepsiszentgyörgy) 51 km választja el. A 121 F megyei úton érhető el. Közigazgatásilag hozzátartozik Haraly falu, mely hagyományos kádáripari termékeiről és műemléktemplomáról is híres. E terület nyugati része a Kézdivásárhelyi medencében, keleti része a Háromszéki-havasokban terül el, nagyjából megegyezve a Háromszéki-havasokból eredő Gelence patak vízgyűjtő területével. A térségben két fő domborzati formát különíthetünk el : a hegyvidéket és a medencei síkságot. A hegyvidék – e térségben – 700-1600 m tengerszint feletti magasságban jelentkezik (Musát -1501 m, Nagy Asztag -1525.7 m, Bonyó -1542.8 m, Kóróbérc -1515 m), mely magasságtól a domborzat a medence felé hirtelen lejt egész a 600 méteres szintvonalig. Helyenként a síkság mélyen benyúl a hegyvidékbe "tölcsértorkolatok " révén melyeket a hegyekből leszaladó rövid vízfolyások hordalékkúpjai foglalnak el. A község területéről őskori agyagkarikák, füles-kávás bronzvésők és tetradrachmák (görög érmék) kerültek a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményébe. Az Eger nevű helyről kuruc kori pénzeket mentettek meg. Irásos formában 1539-ben Gelenche formában fordul elő, 1567-ben már Gelencze néven szerepel. A település jóval régebbi, ezt bizonyítja a XIII. század elején épült, majd több építkezési szakaszon átesett műemlék erődtemplom, mely értékei miatt világörökség (az elmúlt 700 év kulturális emlékeit őrzi). A műemléktemplom GPS koordináta értékei: 45°56.602 N, 026°14.861 E. A község népessége 4840 lélek. Közigazgatási területe 1 1 .222 ha, melyből az erdő 7.237 ha-t (64,49 % ) tesz ki, a mezőgazdasági terület 3.764 ha (33,54 % -ebből 1.400 ha havasi legelő). Nagy kiterjedésű erdőségeiben virágzik a fakitermelő ipar, a községben a fűrészáru gyártás. Többen művelik a hagyományos mesterségeket is, a gelencei fafaragók műhelyeiben készült számos belföldi és külföldi köztereken, emlékparkokban, településbejáratoknál elhelyezett, felállított fából készült műalkotás, székelykapu. Többen művelik a zsindelykészítést is. A település központjában emlékpark található, itt az 1848-1849-es szabadságharcban (15 gelencei és 4 haralyi lakos), a két világháborúban (247 lakos) elesett hősök emlékét emlékmű őrzi. Ugyanitt található a Millenium emlékére felállított sajátos emlékkereszt, Gábor Áron emlékplakett, Kopjafa és Lélekharang, Oltárkő. Az emlékpark közelében található a háromszéki székely székeket ábrázoló hármas kopjafa, melyen Háromszék és Székelyföld címere is látható, fennebb Árpád vezért ábrázoló fából készült térplasztika látható, tetején turulmadárral. A község bejáratánál nagyméretű székelykapu köszönti a látogatót a következő felirattal: "Hazádnak rendületlenül légy híve...", belső felén pedig "A nagyvilágon e kivül nincsen számodra hely" felirat olvasható. Mellszobrot állított a faluközösség Gelence jeles szülöttének, a történész, publicista, pedagógus Dr. Jancsó Benedeknek (1854 - 1930), a Gelencén nevelkedő és a szaladári temetőben pihenő jogász, történész, politikus Bodor Györgynek (1904 - 1976). Előző nevét viseli a helyi I-VIII osztályos általános iskola, utóbbiét a helybeli közművelődési egyesület. A központi római-katolikus templom bejárata előtti udvarban kapott helyet Márton Áron (1896-1980) Erdély püspöke 1938-1980, és Fekete János Gelencén szolgáló, mártírhalált halt főesperes-plébános egész alakos szobra (1885-1952). A kikapcsolódást a 150 férőhelyes sportcsarnok, sportpálya, 4 sávos tekepálya, több 100 méteres felvonóval ellátott sí- és szánkó-pálya biztosítja; a falu határában, a fenyvesek aljában az önkormányzat 5 hektár területet foglalt bele az Általános Településrendészeti Tervbe (PUG) a lakosság "természetbe való visszatérésének" , pihenésének kielégítésére. Itt több hétvégi ház épült. A gelenceiek a megyében az elsők között ismerték fel a faluturizmus adta lehetőséget, szervezett formában 22 minősített panzió működik. Ez köszönhető az általános érdeklődésnek örvendő, a községben található világörökségnek is, a falu festői környezetben való fekvésének is, de elsősorban a messze földön híres gelencei vendégszeretetnek. A '90 évek elejétől használt településcímert 2007 végétől egy másik, kormányhatározattal hitelesített címer váltotta fel. Ebben a címerben az Árpád-kori korona Szent Imre herceget, a világörökség részévé nyilvánított XIII. századi római katolikus templom védőszentjét jelképezi, a csatabárd Szent László királyunkra utal annak okán, hogy említett templomban Szent László-legendarészleteket ábrázoló, híres falképek találhatók. A három csillag a Háromszékhez való tartozást szimbolizálja. A pajzs zöld mezeje a község kiterjedt erdeire utal. Gelence testvértelepülései a magyarországi Dunaszentgyörgy, Balatongyörök, Nagybánhegyes, Encs települések.