Webvidék - Tedd fel a pontot az internetre
Fujitsu Siemens Romania
 

Támogatóink


Youth in Action

Brinel

Departamentul pentru Relatii Interetnice

Sigma Towers

AMM Design


Médiapartnereink


Kolozsvári Rádió

Krónika

Erdély FM - a bizalom hangja

RTV magyar adás

Profi Rádió

Település:
Csíkmadaras
Megye:
Hargita

Csíkmadarasi MIFOR (MI-4-U)



Csapattagok

  • › Miklós Csongor (diák, 23)
  • › Ambrus Ágnes (titkárnő, 28)
  • › Biró Júlia (diák, 16)
  • › Váncsa Mónika (diák, 16)
  • › András Emma (diák, 16)
  • › Szőcs Júlia (referens, 23)
  • › Sándor Zoltán (urbanisztikus, 24)
  • › Márkos László (topográfus, 24)
  • › Bálint Csilla (tanár, 24)
  • › Mezei Erika (tanár, 29)
  • › Hajdu Katalin (vidékfejlesztő, 23)
  • › Petres András (diák, 15)
  • › Sándor Zsombor (diák, 15)
  • › Antal Ottó (diák, 18)
  • › Hajdú Gergely (mérnök, 27)

A településről

Csíkmadaras 700 éves település, Erdély keleti részén, a Csíki-havasok hegyvonulata és a Hargita hegylánca által körülzárt Csíki-medencében, annak is a felső felében fekszik. Az Olt mentén egybeépült hat település - helyi megjelölés szerint a hatközség - egyike. Ezek észak-dél irányban az Olt folyó és annak folyását követő országút mentén ekként következnek: Csíkszentdomokos, Csíkszenttamás, Csíkjenőfalva, Karcfalva, Csíkdánfalva és legalul Csíkmadaras. Szomszédja délről Csíkrákos. Határos még keleten Csíkszentmihállyal, dél-kelet felé Vacsárcsival, délen Göröcsfalvával. Nyugati szomszédai a Hargita-hegység nyugati aljában elterülő Zetelaka és Kápolnásfalu. Csíkszeredától, a megyeközponttól 16 km-re északra, Gyergyószentmiklóstól 38 km-re délre esik. Tengerszint feletti magassága 695-705 m. Szerkezetét tekintve egységes és eléggé tömör, nagyobbrészt az Olt jobb partján terül el, csak a Felszeg nevű tízes és a templom környéke esik az Olt bal partjára. A falut nyugat-kelet irányban átszeli a Madaras-pataka, amely a falu között két ágra szakadva ömlik az Oltba. Kiterjedése 6500ha beleértve a beltelkeket, a szántókat, kaszálókat, erdőket, legelőket, terméketlen talajokat. A havasi legelők és az erdők a Hargita keleti oldalán terülnek el, magukba foglalva a Madarasi Hargita 1801 méter magas csúcsát is. Éghajlata zord, az évi középhőmérséket 6,7°C. A legnagyobb észlelt meleg 33°C volt, a legnagyobb hideg -33°C. A tél hideg, átlag négy hónapot tart, a nyár rövid. A talaj sovány, agyagos, nehezen művelhető. A falu keletkezése nincs egy eseményhez, vagy időponthoz kötve. Első hiteles, okleveles említése 1567-ból való. A falu keletkezése a székelyek Csíkba való letelepedéséhez, illetve a letelepedést követő falurendszer kialakulásának idejéhez kapcsolódik. A falurendszer kialakulása Csíkban, pedig a XII. század végén, a XIII. század elején következett be. Így Csíkmadaras is 1200 körül válhatott településsé. A falu nevét viselő Madarasi Hargita-csúcs a maga 1801 méterével a vulkánikus kráter északi peremén emelkedik mintegy tanúja a sok viszontagságot megért település történelmének. A köztudatba a hegység minden öröm forrása. Védelmet nyújtott a török-tatár betörések idején, a 48-as szabadságharc, a két világégés időszakában. A csúcson az egyházkösség 1985-ben állított keresztet, ahol minden év szeptemberében szentmisén vesznek részt az odazarándokló csíkmadarasiak. A település nevének eredetére vonatkozóan hitelesnek tekinthető az a feltevés, miszerint a település eredeti helyén, a hegylánc lábánál élők „vadászó madarakat”, sólymokat tenyésztettek, ezekkel vadásztak, sõt az idegeneknek is sólymaikkal szolgáltattak. A szószerkezet egyik eleme elmaradt, a foglakozás megnevezte a helyet. Csíkmadaras határának nyugati részében, a fejedelemség korai szakaszában, XVI-XVII. századokban vashámorok működtek 1732-ig. A hámorosokat az egész régióból verbuválták. A salakdombok ma is jól láthatóak, a település határárban jelentősek a vastartalékok. Feltárásuk céljából 1948-1964 között geológiai kutatásokat végeztek a falu és határának altalajában. A kitermelésre mai napig nem került sor, hiszen a kőzetek feletti vízréteg magas technológiát és jelentős beruházásokat feltételez. A furások nyomán több helyen meleg ásványvíz tört a felszínre. A falu északi szélén kádas bórvízfürdőt építettek, az Olthíd mellett pedig szabadtéri strandot. Ez utóbbi csak egy pár évet működött, mivel a víz nyomása lecsökkent. Természetes bórvízforrás a Hargita keleti oldalán több helyen is van, de csak az arajárók tudnak róla, gyakorlatilag hasznosítatlanok. A XIX. században székely helyőrség állomásozott a faluban. Parancsnokának, Kiss Sámuelnek itt születik harmadik fia, Kiss Ferenc 1825-ben. A szabadságharc idején Madarason lőporgyár működött, melyet a császári csapatok orosz segédlettel röpítettek a levegőbe. A falu nagy árat fizetett a két világháború idején. Az elsőben 143, a másodikban 37 fiát veszítette el. A templom kertjében felállított emlékmű őrzi áldozatukat, melyet az 1995-ben létrehozott „Szent Antal Humanitárius Egyesület” állíttatott. Felavatására 1996-ban került sor. A lakosság örökkévaló kenyere az erdő volt. Hatalmas kiterjedésű erdőjét a falu a század elejétől az 1948-as államosításig közbirtokossági alapon termelte ki és értékesítette, ki-ki részarány szerint. A fenyőárú előállításához 34 vízifűrész (gatter) sorakozott a településen kívül a Madaras-pataka mentén. A fenyődeszkát Brassóba, Háromszékre kóboros szekereken szállították, kenyérgabonára cserélték. Tucatnyi vízimalom is létezett, mutatóba mára egy maradt fenn, mely az Olt vizének energiáját hasznosítja. Bizonyára kényszerből született és jövedelempótló szerepet töltött be a fazakas mesterség, mely a diktatúra áldozatául esett. Orbán Balázs szállóigévé vált sorai a településről: „Ez a falu Madaras, hol a pap is fazakas”. A cserépedény-készítés a pragmatikus, gyakorlati hasznán túl a madarasiak szépteremtő tehetségéről is sokat elárul. Az iskola etnográfiai múzeuma őrzi mutatóban néhány szerényen díszített vízjeles, ivóvíztárolásra szánt korsót, töltelékeskáposzta-főzéshez használt fazakat, tányért. Az edényeket kiégették, egy részüket bevonták zöld zománccal. Csíkmadaras a múlt században messze földön vált híressé az itt készített cserépkályha-csempéiről is. Ezekben mutatkozott meg igazán a helyiek népművészete. Díszítőmotívumként virágokat, állatokat mintáztak a cserepekre. Leginkább a tulipánokat, pávákat kedvelték. Az elkészített cserépedényeket Brassóban, valamint Kovásznán értékesítették, vagy gabonára cserélték. A cserélt gabonák őrlésére alakult az Olt partján a vízi energiát hasznosító malom, amely ma már nem működik. Csíkmadarasnak jelenleg 2300 lakósa van. Lakói mind római katolikusok. Önálló egyházkösségként 1742-tõl szerepel. Mai templomának építését 1770-ben kezdték el és 1796-ban fejezték be. Védőszentjei Péter és Pál apostolok, búcsúnapja július 29. Szent Antal kápolnája a XV. századból csak romjaiban maradt az utókorra. Ebben hallgattak szentmisét a vashámorosok. A kápolna mára újraépült, felszentelésére 1992-ben került sor. Oklevelekkel bizonyítható szervezett tanítás 1742-tol folyik a faluban. 1948-ig katolikus iskola működött az emeletes iskola épületében, melyet 1876-ban avattak. A mai főépület állami iskolaként épült 1936-ban. Az új óvoda épület 1986-ban épült. Napjainkban 8 osztályos általános oktatás folyik mintegy 200 tanulóval és 17 pedagógussal, tanítóval és tanárral. 1999-tõl visszanyerte községi címét. A pezsgő és színes művelődési életre mi sem jellemzőbb, mint az, hogy két hagyományőrző népiegyüttese is van, a "Forrás" Népi Együttes és a Művelődési Otthon folklóregyüttese, valamint vonós és fúvós zenekarokkal is rendelkezik. A népszokások színpadi megjelenítése, az autentikus értékek, hagyományok megőrzése, átörökítése a cél. Csíkmadarason otthon érzi magát a néptánc és a népdal. Az 1989-es fordulat után a település próbál lábra állni. Családi és magánvállalkozások alakultak: "INCOM EURO" sütőipari termékeket előállító KFT, tejfeldolgozó "Bomilact" KFT, fafeldolgozó RT vegyes vállalkozás valamint számos kisebb családi vállalkozás.

Partnerszervezet

Csorgó-patak Egyesület

A szervezet célja: környezetvédelem, település fejlesztés, kulturális dolgok, fiatalokkal kapcsolatos tevékenységek.

Elérhetőség:

Cím: Csíkmadaras, 84A
E-mail: admin@mciuc.rosilva.ro
Telefon: 0745026628





Transindex - eTransylvania Egyesület

A verseny véget ért.

Köszönjük a játékot.

Kommentek

Advent Ottományban

ARA:nem tudom mi a bajod ottományal szerintem klasz egy falu!!!:D [tovább]
[Wondrák Mónika Mercédesz, 2010. márc. 27.]

A hétfalusi Borcsa-Kiss „dinasztia”

Irk Rékától kérdezném, hogy ismeri e a családja felmenőit. Ha igen, akkor [...tovább]
[Rihmer Aurél, 2010. márc. 16.]

Varsolc legnagyobb családfája

Örvendünk hogy ennyire részletesen letudtátok vezetni a család tagjait .NAgyon [...tovább]
[SZ DÉNES BERTA, 2010. márc. 10.]

A gelencei Finta család

A feleségem Finta Márta, Kiskunhalas-i születésű. Édesapja néhai Finta Bálint, [...tovább]
[Farkas István, 2010. márc. 5.]

Blénessyek Gyergyószentmiklóson

A nagyapám Blénessy Imre szül1887 az édesanyám Blénessy Erzébet szül1922 nov 5 [...tovább]
[Baranyi Lászlőné , 2010. febr. 19.]

“Örmény hajnal”

sajnos a marosvásárheji dudutz és novákcsaládokrol semmi szo sem esik pedig régi [...tovább]
[waitsuk péter, 2010. febr. 8.]

Okos-Rigók fája

Gratulalok ez egy igazi szep munka [tovább]
[BENK, 2010. febr. 2.]

Kommentek




  Creative Commons License

Szabályzat GyIK Mi ez? Kontakt Partnerek, támogatók Az első Webvidék Címoldal Transindex eTransylvania Egyesület