A kisbaconi Tőke Dénes, becsületes nevén Benedek T. Dénes, jóravaló, csendes, szakmáját értő kőművesmester. Élete nagy részét a közeli falvakban dolgozta le, épített ő mindent: lakóházat, melléképületeket: csűrt, istállót, [...tovább]

A Pucser család Nagykárolyban élt a múlt században. A hajdani Zöldfa, napjainkban már Kaffka Margit utcai családi házban látták meg a napvilágot a lányok, Kaffka Margit írónő szülői házának szomszédságában, az 1900-as évek elején. [...tovább]

A kuti göbében, hajdanában volt egy hatalmas mennyhal, amelyet a suhancok régóta kézre akartak keríteni. A szószoros értelemben kézzel akarták kifogni. A szerencsésebbnek Szőke Laji bizonyult aki már érezte is a halat a markában, és büszkén emelte ki, jó magasra, hogy [...tovább]

          “A gyergyószentmiklósiakról úgy tartják, hogy ha nem kering ereikben legalább öt százalék örmény vér, nem is szentmiklósiak.” De hogyan is kerültek az örmények Gyergyószentmiklósra? A XV. század [...tovább]

Ki ne ismerné a híres: "Madaras, hol a pap es fazakas" mondást. Mi mégis egy különlegesebb, viccesebb mondás után kutattunk, nem kis sikerrel. Pali Áron nevéhez ragadt mondást akkor használják ha valamilyen munkáról menet közben úgy látják, hogy nem fog [...tovább]

Marci bácsival a századfordulón történt a következő eset:

Marci bácsit nagyon bántotta, hogy ahogy múltak az évek, felesége, Mariska egyre többet veszekedett, civakodott vele.Nagyon megkeserítette az életét az örökös perpatvar, ezért egy szép [...tovább]

Ez a szólás egy Ajnádhoz tartozó településről (ún. Ré) ered az 1890-ben született Szőcs Mihály nevéhez kötődik.

Szőcs Mihály kecskéket tartott az otthoni gazdaságában. Amikor rendezte (ellátta) a kecskéit, egyet orrba vert közülük. Úgy derült [...tovább]

Néhai Kovács Béla bácsihoz elment néhai Kovács Árpád beszédhibás csíkvacsárcsi lakós, hogy Béla bácsi nyírja meg (vágja le a haját). Miután elvégezte a munkát Kovács Árpád nem fizetett semmit sem, csak ennyit mondott:
- ...s [...tovább]

Valamikor a századfordulón, egy ugyanolyan napon mint a többi, a vén Gabri Péter (Antal Péter) átment a szomszédba Busulán Péterhez (Molnár Péter) „nyiretkezni”. Mielőtt a történet cselekményvázának ezután következő részleteit ismertetnénk, [...tovább]

Menyhárt Kovács Miklós földműves ember volt, aki családi birtokán gazdálkodott. Jellegzetes ottományi szólásunk az ő személyéhez kötődik.

Történt ugyanis, annó, az 1950-es évek elején, hogy Menyhárt Kovács Miklós bácsi egy reggel kiment [...tovább]

Megadja a módját, mint Pap Jánosné a májasnak. Talán nem is kőrispataki, aki ezt a mondást nem ismeri. Hiszen annyira elterjedtté vált mindennapjainkban ez a szólás, hogy minden nagyigényű munka, elvégzése után vagy, akár előtt is azt szokták mondani, hogy megadtad a [...tovább]

Lemhény község a Feketeügy és a Lemhénypataka völgyeiben fekszik. A község északkelet-délnyugati irányban mintegy 9 kilométer hosszuságban terül el. Kelet-nyugat irányban országút és [...tovább]

Dani Gergely esperes úr szólását választottuk. Róla tudni kell, hogy 1972-1983 között volt Gyimesbükkön esperes- plébános. 22 gyerekes családból származott a háromszéki Lemhény községből.  A második  világháborúból [...tovább]

Ez a szólás a székelyhodosi községhez tartozó Jobbágytelkén terjedt el és azóta is ha valaki valamit főz és nem elég akkor mondjak hogy:’’ Olyan mint Kukoné pánkója elég is volt, és el is fogyott’’

Kukoné egy [...tovább]

A közösségek, az együttélés során kialakítják saját normarendszerüket, megfogalmazzák értékítéletüket, értelmezési módjukat, amelyhez viszonyítják az élet mindennapi eseményeit. E normák alapján tulajdonítanak egy [...tovább]

A szólás eredete:
A falubeliek által Györi bácsiként ismert Papp György (1923-2005) több viszontagságot megélt, túlélésre beállított székely ember volt. A második világháborúban egy aknarobbanástól halláskárosult lett, majd erdő [...tovább]

Az "aranykorszakból" származik a  történetünk, mely bemutatja a szólás keletkezését.

Nyári kampány, aratás a szentkirályi határban. A falu lakosainak akkor is volt néhány nadrágszíjparcella földecskéjük, amit műveltek.

Erzsi [...tovább]

Néma, mint a kuka – hallgat, mint a boricatánc kukája. A borica hagyományos hétfalusi csángó férfikörtánc, beavató tánc. Az előkészületek és próbák ádvent karácsonyváró légkörében zajlanak. Így az ünnepkör [...tovább]

Ez a szólás a két világháború közötti időszakból maradt fenn, Torockószentgyörgy lakossága által ma is ismert és használt.

Falunkban akkoriban nagy volt a szegénység és Bába Pista (Kerekes István, édesanyja bábaasszony volt), sok gyermekes [...tovább]

Vannak mondások, történetek, amelyek annyira népszerűek, hogy szinte minden település a magáénak érzi, magára alkalmazza. Ilyen a következő is:

Horthynak, a tekerőpataki cigánynak volt egy fehér lova. Elvitte eladni a vásárba. Jól nézett ki a jószág, [...tovább]

„Úgy méri mint Szálkáné az olajat” a balázsfalvi magyar közösség egy része által ismert és használt szólás.

Valamikor a 70-es évek elején történhetett, amikor a finom ételkészítményekről és [...tovább]

Laji (Gál Lajos) erősen finnyás és étvágytalan ember volt. Rendszerint beletúrt az ételbe s otthagyta. Arról sajnos nincs pontos információ, hogy a kedves felesége (Máris) milyen viszonyban állt a sütés-főzés művészetével, de arról bizonyosan tudunk, hogy olykor [...tovább]