Webvidék - Tedd fel a pontot az internetre
Fujitsu Siemens Romania
 

Támogatóink


Youth in Action

Brinel

Departamentul pentru Relatii Interetnice

Sigma Towers

AMM Design


Médiapartnereink


Kolozsvári Rádió

Krónika

Erdély FM - a bizalom hangja

RTV magyar adás

Profi Rádió

Gépház
Naptár-próba: a zsűri értékel
2008. november 13.

A próbát az AMM Design támogatja.

Első zsűritag

Azt hiszem, a naptáras próbáról nem kell sokat értekezni: minden versenyző, a zsűri tagjai, a csapattagok hozzátartozói és az egyszerű olvasók is láthatták, hogy mire képesek a csapatok. Pironkodva gondolok azokra a webvidékes megbeszélésekre, amelyeken a próbákat állítottuk össze, beszéltük végig, és ahol azon méláztunk, hogy a rajzolva és mindenféle más manuális technikával elkészített naptárakat a csapatok vajon miként fogják feltölteni.

Ehhez képest a csapatok minden várakozásunkat felülmúlva dolgoztak az anyagon, megmutatták, hogy mi az a digitális írástudás (itt képek, számok, szövegek együttes kezelése, koncepciózus háttérbe rakása stb., amihez a sokak által ismert és használt Word már rég nem elég), és némely esetekben pedig érett szemléletről, képi látásról tettek bizonyságot. Jól esett a naptárakat végiglapozgatni, és néhányat szívesen el is fogadnék kinyomtatva. Ehhez természetesen az kellett, hogy a plakát az első kellemes benyomáson és összhatáson túl – ez valójában az, amikor a letöltésnél, lepörgetésnél már alig várom, hogy a következőt is lássam – formailag, képileg, színvilág tekintetében megüssön egy bizonyos színvonalat.

A hétfalusiaké mindenképp kiemelkedett a mezőnyből, és egy percig sem kételkedtem abban – mert ez ebben az esetben igencsak álságos lett volna –, hogy minden adat, szám, betű rendesen látszik az ő gépükön levő változatban. Persze, voltak még más jó megoldások is, amelyeken látszott, hogy a csapatok kigondoltak egy működő koncepciót, azt végigvitték, és főként: helyi anyagból dolgoztak, megmutatták a falut. Ebben a tekintetben a bétaiak és a kőrispatakiak munkáját kell megemlítenem, de azt is meg kell jegyeznem, hogy a bétaiak borítólapja egy kicsit kilógott az elképzelésből, és a kőrispataki naptár utolsó, decemberi lapján található gyertyás kép igen megbontotta az addigi hatást. Ennek ellenére a végső hatásban jók voltak az anyagok, hasonlóképpen a kovásznai munkához.

Ott azonban, ahol mindent bele akartak vinni a naptárba, némely esetekben megmosolyogtató eredmények, zsúfolt naptárlapok születtek. A tekinteteket nem sok adattal és sok képpel lehet megnyerni, hanem letisztult elképzelésekkel, színharmóniával, naptár esetében a szöveges és a képi rész egyensúlyával. Volt néhány igen zsúfolt naptár, esetenként olyan is, amelyben a háttér is kép volt, és az erre rátett szöveget már alig lehetett olvasni, voltak szép számmal olyanok, amelyekben legalább három-négy betűtípus keveredett, voltak keret nélküli anyagok, de olyanok is, amelyekben bár volt keret, azt egy elemmel mégis áttörték. De: eredményes próba volt, a csapatok megint megmutattak valamit magukból és a településükből, és ez talán minden értékelői zsörtölődésnél fontosabb.


Második zsűritag

E próba esetében különösen igaz, hogy zsűritag minőségemben értékelni, nem pedig bírálni szeretnék, hiszen lenyűgöző munkák születtek. A csapatok szemmel láthatóan rengeteget dolgoztak, és az eredmények magukért beszélnek.

Első pillantásra nyilvánvaló, hogy a csapatok felkészültségüknek, ízlésviláguknak megfelelően eltérően közelítettek a feladathoz: láthattunk technikailag rafinált, kifinomult kivitelezéseket, illetve találkozhattunk egyszerűbb technikai kivitelben megvalósított munkákkal, amelybe az alkotók bájos, megkapó ötletet csempésztek. Így vagy úgy, egy dologra kivétel nélkül ráérzett minden csapat: a naptár vizuális ürügy a település életének megmutatására. Lehetséges, hogy ezután egy bejegyzéssel szemben támasztott követelményrendszer szemléletes példájaként fogom emlegetni ezt a próbát.

Ez esetben – éves naptárról lévén szó – különösen fontos, hogy a kivitelezés esztétikájára kellő hangsúlyt fektessen a csapat, hiszen egy naptáron az ember tekintete számtalanszor végigsiklik az év folyamán. Letisztult harmonikus alkotásként meg kell említenem a hétfalusi csapat munkáját, szintén nagyszerű munkát végezett a kovásznai Infinity csapat. Igényes munkaként meg kell említenem a kőrispatakiak bájos kis naptárát, illetve a Bétai Kupecek munkáját is. E sorba kívánkozik a nagykárolyi csapat is, azonban mivel a feladat a naptár weben való közzétételére vonatkozott, a zsűri csak a honlapon látható minőséget értékelheti. E probléma visszaköszön több csapat bejegyzésében is: a közzétett munkák igen gyakran veszítettek a minőségükből, ami sajnos pontveszteséggel jár. Meggyőződésem viszont, hogy másfelől tanulságokkal is járt a próba: az egyes bejegyzések alá írt kommentfolyamot végigolvasva konstruktív megoldásjavaslatok közül csemegézhetnek a versenyzők az elkövetkező alkalmakra.

Kimondottan izgalmas, provokatív megoldást kínált a gyímesközéploki csapat. A hagyományos és modern regisztereket egymás mellé rendelve erőteljes kontrasztok uralják a vizuális élményt. Azonban az a benyomásom, hogy olyan erősen koncentráltak a hagyományos-mai, modern-posztmodern polarizációra, hogy egy picit túl is lihegik azt, ezáltal mintegy azt sugallva az olvasónak/nézőnek, hogy rendhagyó tudatossággal végzett munkáról van szó. Kritikai megfontolásaimon túl mindenképp gratulálok a munkához: a funkcionalitás szempontjain túlmenően érezni engedi a vita lehetőségét is. Amit viszont nehezményezek: a felvezetésben más csapatok munkájára való utalás nem feltétlenül szerencsés, hiszen a munkát elolvasó látogatóban enyhe ellenszenvet ébreszthet a leereszkedően értékelő magatartás.

Érthető módon a csapatokban a tizenhárom lapban minél többet elmondás szándéka munkált. Ezért előfordult, hogy a naptár túlzsúfolttá vált: tarka háttérbe illesztett fotók, különféle betűtípusok használatának halmozása, vagy a színes képre halvány színnel történő feliratozás mind-mind zavarta az áttekinthetőséget. Gyakran nagyszerű ötletek ilyesfajta hibáknak estek áldozatul. Összességében azonban azt hiszem, mindenkivel egyetérthetünk abban, hogy szerethető munkák születtek, amelyek nyomtatott példányát nagy örömmel látnám viszont a következő esztendőben.


Harmadik zsűritag

Összetett és cseppet sem könnyű feladat elé állították a szervezők a csapatokat a fordulós próba során. Talán a legnehezebb az egységes vizuális koncepció kitalálása, bár a technikai megvalósítás sem túl egyszerű, hiszen azt feltételezi, hogy a csapatok készségszinten ismernek képfeldolgozó szoftvereket. Ezt tekintetbe véve nem tartom rossznak a feltöltött naptárokat, bár egyetlen csapatnak, Hétfalunak adtam maximális pontszámot, és további 2-3 bejegyzés érdemelt nálam nagy pontszámot.

A legnagyobb probléma az volt, hogy sok naptár képileg szétesett. Egy munkának a lapjain például 4-5 különböző betűtípust számoltam meg. A másik véglet az Ariallal szedett naptár: semmi baj ezzel a betűtípussal, csak kissé elcsépelt. További kifogás, hogy a versenyzők simán keverik a talpas és talpatlan (serif-sans serif) betűtípusokat. Súlyosnak számít és épp ezért pontlevonással járt az ún. színátmenetek alkalmazása – tehát hogy a lapokon egyik szín átfolyik egy másik színbe (például Kalotaszentkirály, Csíkajnád).

A színek kiválasztása sem mindig túl szerencsés (Csíkajnád), Varsolcék munkája például azért nem érvényesülhetett, mert az idézetek nem látszottak az alapul szolgáló fotókon. Szőrcse megoldása a hagyomány és modern ötvözésére (a régi fotók mellé biggyesztett számítógép-billentyűk) sem nyerte el a tetszésem. Aggályok merültek fel még egyes fotók, metszetek szerzői jogaival kapcsolatban – igaz, ez a csapatok felelőssége.

Mindent összevetve – hogyha figyelembe vesszük, hogy mennyire bonyolult volt a feladat, és mennyire sok mindenen lehetett “elhasalni” – kijelenthetem, a csapatok teljesítménye egyáltalán nem volt rossz, az elkészült naptárak közt vannak olyan munkák, melyeket szívesen kifüggesztenék a szoba falára.




Transindex - eTransylvania Egyesület

A verseny véget ért.

Köszönjük a játékot.

Kommentek

Advent Ottományban

ARA:nem tudom mi a bajod ottományal szerintem klasz egy falu!!!:D [tovább]
[Wondrák Mónika Mercédesz, 2010. márc. 27.]

A hétfalusi Borcsa-Kiss „dinasztia”

Irk Rékától kérdezném, hogy ismeri e a családja felmenőit. Ha igen, akkor [...tovább]
[Rihmer Aurél, 2010. márc. 16.]

Varsolc legnagyobb családfája

Örvendünk hogy ennyire részletesen letudtátok vezetni a család tagjait .NAgyon [...tovább]
[SZ DÉNES BERTA, 2010. márc. 10.]

A gelencei Finta család

A feleségem Finta Márta, Kiskunhalas-i születésű. Édesapja néhai Finta Bálint, [...tovább]
[Farkas István, 2010. márc. 5.]

Blénessyek Gyergyószentmiklóson

A nagyapám Blénessy Imre szül1887 az édesanyám Blénessy Erzébet szül1922 nov 5 [...tovább]
[Baranyi Lászlőné , 2010. febr. 19.]

“Örmény hajnal”

sajnos a marosvásárheji dudutz és novákcsaládokrol semmi szo sem esik pedig régi [...tovább]
[waitsuk péter, 2010. febr. 8.]

Okos-Rigók fája

Gratulalok ez egy igazi szep munka [tovább]
[BENK, 2010. febr. 2.]

Kommentek




  Creative Commons License

Szabályzat GyIK Mi ez? Kontakt Partnerek, támogatók Az első Webvidék Címoldal Transindex eTransylvania Egyesület