
| Közönségszavazat: 278 | Gyergyói Piricske | |||
| Helyezés | Próba | Forduló | Összesített | |
| 5 | 2 | 2 | ||
Blénessyek Gyergyószentmiklóson
Versenyszám: A település legnagyobb családfája
Versenyző: Gyergyói Piricske (Gyergyószentmiklós, Hargita megye)
Blénessy Jenő bácsit életszeretete tette kortalanná, 92 évesen is fiatalokat megszégyenítő érdeklődést tanúsít a közélet iránt. A Salamon Ernő Gimnázium 100 éves jubileumi ünnepségén mint a legidősebb diák vehette át az emléklapot. Minden alkalmat megragad, hogy meséljen a múlt történéseiről, a régi Gyergyószentmiklósról, és annak neves embereiről. Nem véletlen hát, hogy családfakutató utunk első állomása az ő otthona volt.
Jenő bácsi és a "múlt"
Jenő bácsi boldogan vette elő féltve őrzött kincseit, és mesélt a régiekről. Elmondásából megtudtuk, hogy a Blénessy család eredetével mások is foglalkoztak: Dr. Belényessy László tanár, Belényessy Alajos MÁV-felügyelő, Belényessy Alajos zákánytelepi tanár. Az ő kutatásaikat is felhasználta Jenő bácsi saját családfája elkészítéséhez.
Csapattagunk, Enikő szintén Blénesi lány, érthető tehát, hogy érdekeltek voltunk mélyebbre ásni a témában. Így jutott a birtokunkba egy több mint 5 méter hosszú, 1 méter széles papírlapon található, 14 generációra kiterjedő Blénessy/Blénesi/Blénesy családfa, melyet Illyés Kincső nyugalmazott tanárnő állított össze nagy szorgalommal.
Enikő megtalálta saját magát a családfán
Dr. Belényessy László a család és név eredetével kapcsolatosan beható kutatások eredményeként arra a megállapításra jutott, hogy a família Belényes helységből származik, nevüket is innen kapták, beleértve a gyergyóiakat is. Bunyitai Vince a családot a Csanád nemzetségbe helyezi, Anonymus szerint pedig Csanád Szent István unokatestvére volt. A Belényessy név már a XIII. sz. elején okiratban szerepelt, amikor ugyanis Váradon Szent László alapított latin szertartású püspökséget, az addig ott székelő görög keleti püspökséget a Beleknese fiainak földjére ‒ „In terra filiorum Beleknese” – telepítette, III. Ince pápa fennmaradt levele szerint. A Belényessy családnak több neves tagja volt: Bunyitai Vince a nagyváradi püspökség történetében említi, hogy 1377-ben Belényesi őrkanonok Váradon, Hunyadi János udvarában pedig egyszerre négy Belényesi testvér szolgált. Minden erdélyi fejedelem udvarában volt a családból valaki jelentős udvari állásban, méltóságban ‒ voltak közöttük haladó szelleműeknek nevezhető családtagok is.
A családnevet több formában használták. Az is megtörtént, hogy egyazon dokumentumban több alakban szerepelt. A Magyar Országos Levéltárban őrzött hiteles feljegyzések azonban semmi kétséget nem hagynak az iránt, hogy a Bleniessy és a Belényessy család azonos. Ma már Gyergyószentmiklóson a Blénessy, Blénesi, Blénesy írásmód használatos.
Gyergyószéken a Blénessy család olyan mély gyökeret eresztett, hogy összetartva, zárkózottságban több századon át megmaradtak. A gyergyószéki ág 1600 előtt is Gyergyóban lakott. Jenő bácsi szerint: „Egy vagy két család lehetett akik Belényesről ideköltöztek határvédő feladattal”, de van aki úgy tudja, hogy vándorárus telepedett le a városban, és gyergyói lányt vett feleségül.
A vallás lényeges tényező annak megállapítására, hogy a családból valaki a gyergyószentmiklósi vagy a másik ághoz tartozik-e: Gyergyóban mind római katolikusok. Ugyanilyen meghatározó tényező a Blénessy névhasználat is, mert így csak a gyergyóiak írták, egy-két kivétellel.


Blénessy családfa
Mivel a fellelt teljes családfa hatalmas és száraz adat - összesen 794 név található rajta, ha a házastársakat nem számítjuk - ezért nem törekedhettünk arra, hogy az egészet rögzítsük a honlapon. Az emlékekben megőrzött érdekességek továbbadását és maradandóvá tételét tartottuk szem előtt.
Az Ilyés Kincső által megrajzolt óriási családfa
A legelső adatolható ős Blénessy István ( - 1646), 1602-ben lustrált Gyergyószentmiklóson mint lófő. 1608. június 10-én privilegiális levelet kapott Báthori Gábortól, melyet Rákóczy György 1635. november 12-én megerősített. 1615. március 24-én Bethlen Gábortól címeres nemeslevelet kapott. 1629-ben a regestrumban történt bejegyzés szerint magának és feleségének helyet váltott a templomban az első rendben. Szintén a regestrumba történt bejegyzés szerint 1946-ban halt meg, felesége pedig 1655-ben.
Blénessy István nemeslevele 1615-ből
A gyergyószentmiklósi család legendás alakjai közé tartozik Blénessy Sándor (1856-1937) táborszernagy, aki Ferenc József legbizalmasabb tanácsadói közé tartozott. Róla a következő történetet mesélte Jenő bácsi:
„Fiatal korában is katona akart lenni, el is ment katonaiskolába, ahol kadét korában egy alkalommal átszökött a kerítésen, mert észrevette, hogy arra megy Ferenc Jóska, és megkérte, hogy legyen a bérmakeresztapja. Kapott is ezért vagy 20 – 30 nap áristomot, és nem mehetett kimenőre, de az Öreg elvállalta a keresztapaságot.”
Blénessy Sándor
Jenő bácsi nagyapja, Blénessy Balázs 1842. és 1907 között élt. Jenő bácsi gyerekkorából emlékezett a '48-as nótára, melyet Balázs apó szívesen énekelt a térdén lovagoló unokának:
„Megjött a levél fekete pecséttel,
Megjött az orosz százezer legénnyel.
Százezer legény van a harc mezején,
Sírhatsz Bözsikém, nem leszel az enyém.
Sírhat, zokoghat az az édesanya,
Kinek két fia van a háborúba'.
Kezét vagy lábát a golyó elviszi,
Meg sem hal szegény, élve eltemetik."
Jenő bácsi édesapjáról, Blénessy Jenőről (1876-1943), az első világháborúban szolgált tűzérmegfigyelő őrmesterről is tudott érdekes történetet mesélni:
„Amikor az apám a székely hadosztályból hazajött, Gyergyóban az állomáson a román rendőrök várták '21-ben, és egyszer bevitték a rendőrségre: a császárszakálláért lehúztak neki 25 botütést és azután engedték haza, hogy négyévi frontszolgálat után lássa meg a családját.”
Néhai Blénessy Jenő, Balogh Ilona; a testvérek közül: Gabriella, Ladiszla, Anna
„A katonai hagyomány benne van a családban.” - vallja Jenő bácsi. Saját élete bizonyság erről, hisz a második világháborúban a 9. határvadász dandár-parancsnokságon vezérkari anyagi segédtisztként teljesített szolgálatot, később pedig a 27. gyaloghadosztály-törzs anyagi segédtisztje volt. 1945-ben amerikai hadifogságba esett Rosenbergnél, de fogva tartói néhány nap múlva átadták az oroszoknak. 1948-ban tért haza a hadifogságból.
Jenő bacsi katonaként - egy fogolytársa rajzolta le
Az elmúlt század nagy és szomorú történelmi eseményei – főleg Trianon – rengeteg családot megbolygatott, szétszórt, így a gyergyószentmiklósi Blénessyeket is. Ma már a világ több részén élnek elszármazottak, és élni fognak mindaddig, amíg lesz, aki továbbviszi a nevet. Jenő bácsi szavai bizakodóak:
„Nekem az a szerencsém van, hogy van két fiam, a két fiam után három fiúunokám, akik továbbviszik a nevet.”
… és vannak dédunokák, aki mosolyogva tekintenek a jövőbe.
Blénessy Erzsébet Alex-szel, a legidősebb dédunokával
Kövesse Gyergyói Piricske bejegyzéseit RSS-el
Írj megjegyzést
Guszmanné nagy Ágnes
2008. november 7. 12:38
Gratulálok, igazán szép kutatómunka eredménye ez a családfa!
Barni
2008. november 7. 07:51
http://www.myheritage.com/family-tree-builder
amely 1 jó kis program(magyarul is)családfa készitéshez, ajánlom minden családfa kutatónak.Jó szórakozást!
Magyari Szilvia
2008. november 6. 21:31
Szia Tamáska! :)
Biztos, hogy rokonok!! Meg is kérdem Jenő bácsit, hogy mit tud erről, és majd megírom neked!
Üdv a jászoknak! :)
Szisz
PT
2008. november 6. 20:07
Szia Sziszi! Nálunk Jászberényben a múzeum igazgatója 1947 és 1950 között Blénessy János volt, akiről utcát is neveztek el. Lehet, hogy ő is rokonságban állt a gyergyói Blénessy családdal?
Üdv: Tamáska
lászló péter
2008. november 6. 09:26
ok.
Jóska
2008. november 5. 20:35
Ez több, mint szenzáció! Nem kapok szavakat. Mindig tudtam, hogy Blénessy bácsi egy rendkívüli egyéniség, de ez minden fantáziát felülmúl. Isten éltesse a Dinasztiát!


A verseny véget ért.
Köszönjük a játékot.



Advent Ottományban
ARA:nem tudom mi a bajod ottományal szerintem klasz egy falu!!!:D [tovább]
[Wondrák Mónika Mercédesz, 2010. márc. 27.]
A hétfalusi Borcsa-Kiss „dinasztia”
Irk Rékától kérdezném, hogy ismeri e a családja felmenőit. Ha igen, akkor [...tovább]
[Rihmer Aurél, 2010. márc. 16.]
Varsolc legnagyobb családfája
Örvendünk hogy ennyire részletesen letudtátok vezetni a család tagjait .NAgyon [...tovább]
[SZ DÉNES BERTA, 2010. márc. 10.]
A gelencei Finta család
A feleségem Finta Márta, Kiskunhalas-i születésű. Édesapja néhai Finta Bálint, [...tovább]
[Farkas István, 2010. márc. 5.]
Blénessyek Gyergyószentmiklóson
A nagyapám Blénessy Imre szül1887 az édesanyám Blénessy Erzébet szül1922 nov 5 [...tovább]
[Baranyi Lászlőné , 2010. febr. 19.]
“Örmény hajnal”
sajnos a marosvásárheji dudutz és novákcsaládokrol semmi szo sem esik pedig régi [...tovább]
[waitsuk péter, 2010. febr. 8.]
Okos-Rigók fája
Gratulalok ez egy igazi szep munka [tovább]
[BENK, 2010. febr. 2.]
