Blénessy Jenő bácsit életszeretete tette kortalanná, 92 évesen is fiatalokat megszégyenítő érdeklődést tanúsít a közélet iránt. A Salamon Ernő Gimnázium 100 éves jubileumi ünnepségén mint a legidősebb diák vehette át az emléklapot. Minden alkalmat megragad, hogy meséljen a múlt történéseiről, a régi Gyergyószentmiklósról, és annak neves embereiről. Nem véletlen hát, hogy családfakutató utunk első állomása az ő otthona volt.

Jenő bácsi és a "múlt"

       Jenő bácsi boldogan vette elő féltve őrzött kincseit, és mesélt a régiekről. Elmondásából megtudtuk, hogy a Blénessy család eredetével mások is foglalkoztak: Dr. Belényessy László tanár, Belényessy Alajos MÁV-felügyelő, Belényessy Alajos zákánytelepi tanár. Az ő kutatásaikat is felhasználta Jenő bácsi saját családfája elkészítéséhez.
       Csapattagunk, Enikő szintén Blénesi lány, érthető tehát, hogy érdekeltek voltunk mélyebbre ásni a témában. Így jutott a birtokunkba egy több mint 5 méter hosszú, 1 méter széles papírlapon található, 14 generációra kiterjedő Blénessy/Blénesi/Blénesy családfa, melyet Illyés Kincső nyugalmazott tanárnő állított össze nagy szorgalommal.

Enikő megtalálta saját magát a családfán

       Dr. Belényessy László a család és név eredetével kapcsolatosan beható kutatások eredményeként arra a megállapításra jutott, hogy a família Belényes helységből származik, nevüket is innen kapták, beleértve a gyergyóiakat is.  Bunyitai Vince a családot a Csanád nemzetségbe helyezi, Anonymus szerint pedig Csanád Szent István unokatestvére volt. A Belényessy név már a XIII. sz. elején okiratban szerepelt, amikor ugyanis Váradon Szent László alapított latin szertartású püspökséget, az addig ott székelő görög keleti püspökséget a Beleknese fiainak földjére  ‒ „In terra filiorum Beleknese” – telepítette, III. Ince pápa fennmaradt levele szerint. A Belényessy családnak több neves tagja volt: Bunyitai Vince a nagyváradi püspökség történetében említi, hogy 1377-ben Belényesi őrkanonok Váradon, Hunyadi János udvarában pedig egyszerre négy Belényesi testvér szolgált. Minden erdélyi fejedelem udvarában volt a családból valaki jelentős udvari állásban, méltóságban ‒ voltak közöttük haladó szelleműeknek nevezhető családtagok is.
       A családnevet több formában használták. Az is megtörtént, hogy egyazon dokumentumban több alakban szerepelt.  A Magyar Országos Levéltárban őrzött hiteles feljegyzések azonban semmi kétséget nem hagynak az iránt, hogy a Bleniessy és a Belényessy család azonos. Ma már Gyergyószentmiklóson a Blénessy, Blénesi, Blénesy írásmód használatos.
       Gyergyószéken a Blénessy család olyan mély gyökeret eresztett, hogy összetartva, zárkózottságban több századon át megmaradtak. A gyergyószéki ág 1600 előtt is Gyergyóban lakott. Jenő bácsi szerint: „Egy vagy két család lehetett akik Belényesről ideköltöztek határvédő feladattal”, de van aki úgy tudja, hogy vándorárus telepedett le a városban, és gyergyói lányt vett feleségül.
       A vallás lényeges tényező annak megállapítására, hogy a családból valaki a gyergyószentmiklósi vagy a másik ághoz tartozik-e: Gyergyóban mind római katolikusok. Ugyanilyen meghatározó tényező a Blénessy névhasználat is, mert így csak a gyergyóiak írták, egy-két kivétellel.

Blénessy családfa

       Mivel a fellelt teljes családfa hatalmas és száraz adat - összesen 794 név található rajta, ha a házastársakat nem számítjuk - ezért nem törekedhettünk arra, hogy az egészet rögzítsük a honlapon. Az emlékekben megőrzött érdekességek továbbadását és maradandóvá tételét tartottuk szem előtt. 

Az Ilyés Kincső által megrajzolt óriási családfa

       A legelső adatolható ős Blénessy István ( - 1646), 1602-ben lustrált Gyergyószentmiklóson mint lófő. 1608. június 10-én privilegiális levelet kapott Báthori Gábortól, melyet Rákóczy György 1635. november 12-én megerősített. 1615. március 24-én Bethlen Gábortól címeres nemeslevelet kapott. 1629-ben a regestrumban történt bejegyzés szerint magának és feleségének helyet váltott a templomban az első rendben. Szintén a regestrumba történt bejegyzés szerint 1946-ban halt meg, felesége pedig 1655-ben.

Blénessy István nemeslevele 1615-ből

       A gyergyószentmiklósi család legendás alakjai közé tartozik Blénessy Sándor (1856-1937) táborszernagy, aki Ferenc József legbizalmasabb tanácsadói közé tartozott. Róla a következő történetet mesélte Jenő bácsi:
       „Fiatal korában is katona akart lenni, el is ment katonaiskolába, ahol kadét korában egy alkalommal átszökött a kerítésen, mert észrevette, hogy arra megy Ferenc Jóska, és megkérte, hogy legyen a bérmakeresztapja. Kapott  is ezért  vagy 20 – 30 nap áristomot, és nem mehetett kimenőre, de az Öreg elvállalta a keresztapaságot.”

Blénessy Sándor

       Jenő bácsi nagyapja, Blénessy Balázs 1842. és 1907 között élt.  Jenő bácsi gyerekkorából emlékezett a '48-as nótára, melyet Balázs apó szívesen énekelt a térdén lovagoló unokának:

„Megjött a levél fekete pecséttel,
Megjött az orosz százezer legénnyel.
Százezer legény van a harc mezején,
Sírhatsz Bözsikém, nem leszel az enyém.

Sírhat, zokoghat az az édesanya,
Kinek két fia van a háborúba'.
Kezét vagy lábát a golyó elviszi,
Meg sem hal szegény, élve eltemetik."

      Jenő bácsi édesapjáról, Blénessy Jenőről (1876-1943), az első világháborúban szolgált tűzérmegfigyelő őrmesterről is tudott érdekes történetet mesélni:
      „Amikor az apám a székely hadosztályból hazajött, Gyergyóban az állomáson a román rendőrök várták '21-ben, és egyszer bevitték a rendőrségre: a császárszakálláért lehúztak neki 25 botütést és azután engedték haza, hogy négyévi frontszolgálat után lássa meg a családját.”

Néhai Blénessy Jenő, Balogh Ilona; a testvérek közül: Gabriella, Ladiszla, Anna

       „A katonai hagyomány benne van a családban.” - vallja Jenő bácsi. Saját élete bizonyság erről, hisz a második világháborúban a 9. határvadász dandár-parancsnokságon vezérkari anyagi segédtisztként teljesített szolgálatot, később pedig a 27. gyaloghadosztály-törzs anyagi segédtisztje volt. 1945-ben amerikai hadifogságba esett Rosenbergnél, de fogva tartói néhány nap múlva átadták az oroszoknak. 1948-ban tért haza a hadifogságból.

Jenő bacsi katonaként - egy fogolytársa rajzolta le

      Az elmúlt század nagy és szomorú történelmi eseményei – főleg Trianon – rengeteg családot megbolygatott, szétszórt, így a gyergyószentmiklósi Blénessyeket is. Ma már a világ több részén élnek elszármazottak, és élni fognak mindaddig, amíg lesz, aki továbbviszi a nevet. Jenő bácsi szavai bizakodóak:
      „Nekem az a szerencsém van, hogy van két fiam, a két fiam után három fiúunokám, akik továbbviszik a nevet.”

… és vannak dédunokák, aki mosolyogva tekintenek a jövőbe.

Blénessy Erzsébet Alex-szel, a legidősebb dédunokával