Webvidék - Tedd fel a pontot az internetre
Fujitsu Siemens Romania
 

Támogatóink


Youth in Action

Brinel

Departamentul pentru Relatii Interetnice

Sigma Towers

AMM Design


Médiapartnereink


Kolozsvári Rádió

Krónika

Erdély FM - a bizalom hangja

RTV magyar adás

Profi Rádió

Közönségszavazat: 317Gyergyói Piricske
Helyezés Próba Forduló Összesített
1 2 2



“Örmény hajnal”

Versenyszám: Keressetek egy helyi szólást, és derítsétek ki az eredetét!

Versenyző: Gyergyói Piricske (Gyergyószentmiklós, Hargita megye)

2008.
okt.
29.

          “A gyergyószentmiklósiakról úgy tartják, hogy ha nem kering ereikben legalább öt százalék örmény vér, nem is szentmiklósiak.” De hogyan is kerültek az örmények Gyergyószentmiklósra? A XV. század végétől már elkezdõdött Erdély különbözõ településeire az örmények beszivárgása. A jövevények szívesen telepedtek meg Gyergyószentmiklóson is. Népszerűségét elsõsorban az 1607-ben megszerzett vásárjognak köszönhette, az évi három országos vásár és a hetivásárok mágnesként vonzották a Moldva területéről az örménységet. 1637-ben, a jelenlegi örmény-templom helyén létesült idegenek temetõje is azt bizonyítja, hogy ekkor már éltek örmények Gyergyószentmiklóson. 1668-ra már tömeges betelepülésrõl beszélhetünk, miután a Moldvát megtámadó török hadak elõl menekülõ örmények letelepedését I. Apafi Mihály engedélyezte.

          A többségükben kézműves-kereskedő örmények egyúttal sajátos életmódjukat is magukkal hozták, amelyben a pénz, az áru szerepe meghatározó volt az emberi kapcsolatokban. Ez furcsán hatott a katonai életmódot folytató, állattartó-földműves-tutajozó élettérben élő gyergyói székely közösségben. Így lett Gyergyószentmiklós két más-más színezetű civilizáció találkozóhelye.

  A piac a múlt század első felében, a háttérben örmény házak és boltok.

          Az örmények, mind kiváló kereskedők voltak: az árukészletek értékesítésében, és a pénz forgatásában felülmúlták a székely piaci árusokat. A heti piacon és az országos vásárokon olcsón felvásárloták az összes terméket a reggeli órákban, később pedig többszörös áron adták el. Ezért, és más sérelmeik miatt a gyergyószentmiklósi székelység kiszolgáltatottnak érezte magát az örménységgel szemben, és Csík-, Gyergyó- és Kászonszék derékszékéhez fordult igazságtételért. A széki hatóságok 1726. január 28-29-én meg is hozták az örményekre vonatkozó korlátozó  határozatot, melynek második pontja a vásáron vagy a piacon való árusítás, vásárlás időpontjára vonatkozott: „nyáron reggel nyolcz óráig, télben pedig kilencz óráig légyen a vásár a városiaké, azon időn túl légyen szabad mind örményeknek, mind másnak”. Ezen határozat következtében alakult ki a gyergyóiak száján az “örmény hajnal” szólás, mely már kihalófélben van, de még ma is emlékeznek rá a régiek.

          A gyergyói örményekről talán legtöbbet Zárug Aladár tud mesélni, aki sokat tevékenykedett az örmény közösségért (mint az örmény katolikus templom gondnoka), ismeri még a régi szokásokat. Őt kérdeztük az “örmény hajnal” kifejezéssel kapcsolatos emlékeiről.

Zárug Aladár - adatközlő

          „Hogy megakadályozzák a visszaéléseket, a mezőváros vezetősége határozatot hozott, hogy az örmény kereskedők és iparosok nem mehetnek ki a piacra az áruikkal, nem nyithatják ki üzleteiket, műhelyeiket 9 előtt. Így történt, hogy az örmény hajnal 9 órát jelentett.”

          A korlátozó intézkedés nem sokáig maradt életképes, kifogott rajta a furfang, kiderült ugyanis, hogy a kora reggel piacoló székelyek – jó pénzért – az  örmény kereskedők áruit kínálták. A szólás azonban máig fennmaradt.

A helyi lakosok körében kisebb kutatást végeztünk, hogy megtudjuk, milyen összefüggésben használják – vagy használták a kifejezést. A következő formákban ismeretes:

            „felkeltél örmény hajnalra” - későn keltél fel.
            „örmény hajnalban fogtál neki” - későn kezdted el a munkát
            „örmény hajnalra érkezett” - elkésett.

          Bár kezdetben nehéznek tűnt az összeszokás, az örménységnek sokat köszönhet Gyergyószentmiklós, mondhatni a település kovásza volt ez a különleges népcsoport. Többek között a régi piac, a mai főtér körüli pompás épületek jelentős részét is az örmény kereskedőcsaládok építették.

A gyergyószentmiklósi Főtér a XX. század elején

 

          A gyergyói székely közösség az örményekkel az élet minden területén szoros kapcsolatba került, így  sokat tanultak egymástól, kölcsönösen megbecsülve egyik a másikat. A 401 éve vásárjogot nyert hajdani határvárosban otthonra leltek a betelepülők, akik ma már örmény-magyaroknak vallják magukat.

          Ma már mosolyogva mondják a gyergyóiak: „Egy görög kitesz három zsidót, egy örmény három görögöt.”

Adatközlő: Zárug Aladár, született 1942-ben, gyergyószentmiklósi örmény lakos.

Források:

  1. A gyergyói örményekről. Kiskalauz. Gyergyószentmiklós: „Csíky-kert” Tudományos Társaság, 2001.
  2. Gazdovits Miklós: Az erdélyi örmények történetéből. Kolozsvár, 2000.
  3. Garda Dezső: Gyergyói örmények könyve. I-II. Kötet. Budapest: Hadimúzeum Alapítvány, 2007.
  4. http://www.hhrf.org/hargitanepe/2007/jul/hn070706.htm  (Elérhetõ volt 2008.október 28.)
  5. http://www.ujkelet.ro/index.php?option=content&task=view&id=7868&Itemid=33  (Elérhetõ volt: 2008.október 28.)
  6. A század eleji képek a Tarisznyás Márton Múzeum honlapjáról, annak engedélyével kerültek közlésre: http://www.tmmuzeum.ro  (Elérhetõ volt: 2008.október 28.)


Kövesse Gyergyói Piricske bejegyzéseit RSS-el

Írj megjegyzést

Név: 

E-mail: (nem publikus) 

Kötelező a képen látható karaktereket beírni.
(A nagybetűk számítanak)
  

Megjegyzés (max. 1000 karakter)

* minden mező kitöltése kötelező

waitsuk péter
2010. február 8. 15:11

sajnos a marosvásárheji dudutz és novákcsaládokrol semmi szo sem esik pedig régi őrmény családok

Burján Zsófi
2009. február 5. 12:23

Nagyon tetszik az oldal.Egy kis részben (a szülők szerint)én is örmény vagyok és jó látni, hogy valaki még foglalkozik a történelemmel. :)

Sajgó Hajnalka
2008. november 12. 11:02

Gratulálok, ügyesek vagytok!

Erdős Nándor
2008. november 10. 22:24

Nagyon jó

Tihamer
2008. november 3. 21:35

Nagyom ugyesek vagytok.
Hajra Piricske!

Pall Julianna
2008. november 3. 15:23

Gratulalok! Nagyon jó , hogy a fiatalsag foglalkozik a törtenelemmel.Csak igy tovabb!

Gabica
2008. november 2. 22:07

Nagyon jó tudni ezt is az örményekről, rólatok :D Csak így tovább

Baki József
2008. november 1. 16:11

Holtmarosi Néptánctábor gratulál nektek.
Üdvözlettel Baki Józsi

Barni
2008. november 1. 08:54

Tök jó az oldal, csak így tovább!

Ficsór József
2008. október 31. 21:44

Félegyháza veletek van!

Tovább: 1-10 | 11-20 | 21-28




Transindex - eTransylvania Egyesület

A verseny véget ért.

Köszönjük a játékot.

Kommentek

Advent Ottományban

ARA:nem tudom mi a bajod ottományal szerintem klasz egy falu!!!:D [tovább]
[Wondrák Mónika Mercédesz, 2010. márc. 27.]

A hétfalusi Borcsa-Kiss „dinasztia”

Irk Rékától kérdezném, hogy ismeri e a családja felmenőit. Ha igen, akkor [...tovább]
[Rihmer Aurél, 2010. márc. 16.]

Varsolc legnagyobb családfája

Örvendünk hogy ennyire részletesen letudtátok vezetni a család tagjait .NAgyon [...tovább]
[SZ DÉNES BERTA, 2010. márc. 10.]

A gelencei Finta család

A feleségem Finta Márta, Kiskunhalas-i születésű. Édesapja néhai Finta Bálint, [...tovább]
[Farkas István, 2010. márc. 5.]

Blénessyek Gyergyószentmiklóson

A nagyapám Blénessy Imre szül1887 az édesanyám Blénessy Erzébet szül1922 nov 5 [...tovább]
[Baranyi Lászlőné , 2010. febr. 19.]

“Örmény hajnal”

sajnos a marosvásárheji dudutz és novákcsaládokrol semmi szo sem esik pedig régi [...tovább]
[waitsuk péter, 2010. febr. 8.]

Okos-Rigók fája

Gratulalok ez egy igazi szep munka [tovább]
[BENK, 2010. febr. 2.]

Kommentek




  Creative Commons License

Szabályzat GyIK Mi ez? Kontakt Partnerek, támogatók Az első Webvidék Címoldal Transindex eTransylvania Egyesület