
| Közönségszavazat: 820 | Szőrcse | |||
| Helyezés | Próba | Forduló | Összesített | |
| 1 | 6 | 19 | ||
Nyulik, mint a...
Versenyszám: Keressetek egy helyi szólást, és derítsétek ki az eredetét!
Versenyző: Szőrcse (Gyimesközéplok, Hargita megye)
Valamikor a századfordulón, egy ugyanolyan napon mint a többi, a vén Gabri Péter (Antal Péter) átment a szomszédba Busulán Péterhez (Molnár Péter) „nyiretkezni”. Mielőtt a történet cselekményvázának ezután következő részleteit ismertetnénk, hadd mutassuk be annak szereplőit. A vén Gabri amolyan hazudozós (a szó nemesebb értelmében) ember volt, aki szeretett urizálni, mások előtt nagyzolni, amolyan „ki vagyok én” fényben feltűnni. A másik főszereplő, Busulán Péter egyszerű ember, aki többek között a borbélyság fortélyait is elsajátította. Jószívű „szomszéd” (csekély ötszáz méter volt a két ház között) lévén segítette a társait azzal, amivel tudta. Amikor a mi Gabrink nála járt, épp reggelihez készülődtek. Kínálták is az öreget:
- Jöjjön keresztapa, egyék egy tángyér pityókalevest.
Az azonban ekképp utasította vissza.
- Ne-ne-nhem kell le-hlelkeim mmhet Annamári ootthon uuhjan jó zsi-zsíros mmhagyar málét csinált, hogy a házunkot ké-kétszer es megleh-hetne kerülni vele. (Az öreg „reszketősön” beszélt.)

Nem telt bele öt perc, hogy ezt előadta, a felesége már ott is volt a Busulánoknál, hogy hívja enni az embert:
- Gyere Péter, me kész a pityókaleves s má’ az asztalon van.
A nagyzolásra, hazugságra ezzel fény derült, és leleplezett öreg csak ennyit tudott mondani, a szokásosnál is reszketősebben:
- Nna te Mmári, jó-jól lerántád azzorcám bőrit.

Az 1900-as évek elején megesett történet a XXI. században is fennmaradt, talán humora, talán Péter bácsi személyes varázsának köszönhetően. Mi több, nemcsak, fennmaradt, hanem szólás is született belőle: „Nyulik, mint a vén Gabri turaja”. A századelőn és később is a túros puliszka alapvető és mondhatni úri, gazdag ételnek számított a Völgyben, főleg, hogyha a jó zsíros túró, felmelegítve nyúlóssá vált. Kezdetben a megálló (Középlok egy része, ahol Gabri Péter lakott) környékén csak a jó magyar máléra használták a szólást, később azonban jelentésköre bővült, és mára már ezzel a szólással illetünk bármilyen nagyon finom, gazdag feltéttel felszolgált/készített ételt. Mondhatjuk azt is, hogy a legnagyobb dicséret, amit háziasszony kaphat. Természetesen húsra nem valid.
A szólás történetének részleteinek pontosításába Vak Zoli bácsi vezette be a csapatot.

Kövesse Szőrcse bejegyzéseit RSS-el
Írj megjegyzést
Tanko Imre
2008. október 30. 16:12
Nagyon csango
Csángó*
2008. október 30. 15:37
Vak Zoli bácsiról jut eszembe:-)Az öreg is ,,Nagy mestere,,a nagyotmondásoknak,ízlésesen tálalt hazugságoknak,amit olyan jól elö tud adni ,hogy az idegenek,ihletve akik öt nem ismerik azt hinnék tényleg igazat mond.Néha humorosan ironizálta saját vakságát amit föleg a fiatal menyecskék körbetapogatásával hasznosan bevetette mint taktikát.Róla is van egy mondás ami a Megálló környékén már közmondásként él--ugyanis amikor valaki nem az igazat mondja mert nem akarja vagy nem meri s ezért ekereg mekereg-ilyenkor szokták mondani ;
TAPOGASSA MINT VAK ZOLTI A P..*-nát.:-)))
Eska
2008. október 30. 14:53
Naaaagyon király :) Sok siket!!!
kicsi csángó
2008. október 30. 12:11
hát ezt még nem es hallotam de igen jót kacagtam :) jók vagytok hajrá
Csango
2008. október 30. 11:02
Sok sikert !
Zita
2008. október 30. 09:21
Gratulálok, nagyon jó szólást választottatok. Kitartást és szerencsét a csapatnak!
Tovább: 1-10 | 11-16


A verseny véget ért.
Köszönjük a játékot.



Advent Ottományban
ARA:nem tudom mi a bajod ottományal szerintem klasz egy falu!!!:D [tovább]
[Wondrák Mónika Mercédesz, 2010. márc. 27.]
A hétfalusi Borcsa-Kiss „dinasztia”
Irk Rékától kérdezném, hogy ismeri e a családja felmenőit. Ha igen, akkor [...tovább]
[Rihmer Aurél, 2010. márc. 16.]
Varsolc legnagyobb családfája
Örvendünk hogy ennyire részletesen letudtátok vezetni a család tagjait .NAgyon [...tovább]
[SZ DÉNES BERTA, 2010. márc. 10.]
A gelencei Finta család
A feleségem Finta Márta, Kiskunhalas-i születésű. Édesapja néhai Finta Bálint, [...tovább]
[Farkas István, 2010. márc. 5.]
Blénessyek Gyergyószentmiklóson
A nagyapám Blénessy Imre szül1887 az édesanyám Blénessy Erzébet szül1922 nov 5 [...tovább]
[Baranyi Lászlőné , 2010. febr. 19.]
“Örmény hajnal”
sajnos a marosvásárheji dudutz és novákcsaládokrol semmi szo sem esik pedig régi [...tovább]
[waitsuk péter, 2010. febr. 8.]
Okos-Rigók fája
Gratulalok ez egy igazi szep munka [tovább]
[BENK, 2010. febr. 2.]
