Néma, mint a kuka – hallgat, mint a boricatánc kukája. A borica hagyományos hétfalusi csángó férfikörtánc, beavató tánc. Az előkészületek és próbák ádvent karácsonyváró légkörében zajlanak. Így az ünnepkör rituális táncaként tarthatjuk számon. Szervesen kapcsolódik a Nap újjászületésének (téli napforduló) és a megváltást hozó gyermek születésének kozmikus méretű élményéhez abban a szellemben, ahogy a niceai zsinat (325.) a Mitrasz-kultusz jeles ünnepére, a Nap születésnapjára tette Krisztus földi megtestesülésének emléknapját. A farsangi időszakba is áthúzódik. A színes szalagokat és zajkeltő eszközöket (csörgőket, sarkantyúkat) viselő, kezükben csákányt vagy lapockát tartó táncosok a táncvezető irányításával járják a motívumok gyarapodó ismétléséből (egyes, kettes, hármas és török borica) álló, különböző alakzatokat is felvevő körtáncukat. A szokás jelvénye a tebe (fenyő hegye aranyozott gyümölcsökkel), a táncot kísérő maszkos figurák (kukák) kelléke az oldalukat övező fakard, a derekukra erősített kolomp és a kézben tartott korbács volt, pantomimikus, alakoskodó játékukban pedig megjelent a jelképes meghalás és életre fújás. A játékot hanghallatás, megszólalás nélkül, némán kellett végigvinniük. A táncot kisebb-nagyobb megszakításokkal (az osztrák, de a kommunista román hatalom is betiltotta a boricát) ma is járják Hétfaluban.

A boricatánc álarcos kukája.

Béldi szekerezik – dörög, erős idő van. A Hétfalutól kb. 10 kilométerre lévő Bodolán ma is áll a Béldi család udvarháza. Béldi Pál (1622–1697) a székelyek generálisa és háromszéki főkirálybíró kemény és indulatos ember hírében állt, mindenki félt tőle, főleg ha zajos fekete hintójával végigvágtatott birtokait ellenőrizni. Ezért mondják ma is a hétfalusiak, ha dörög, villámlik, „erős” idő van, hogy „Béldi szekerezik”.

A bodolai Béldi udvarház.

Akkora a feneke, mint a prázsmári kemence – nagy, idomtalan. A Hétfalutól kb. 15 kilométerre lévő Prázsmáron a szászok nagy, óriási kenyérsütő kemencéket építettek az udvarukra, innen a hasonlat.

Akkora szájad van, mint a tanorok kapuja – a hosszúfalusi tanorok előtt ácsolt nagykapu volt, innen ered a szólás. A tanorok, a tanorok kapuja nem, de a hasonlat fennmaradt.

Feladták rá a fehér köntöst – meghalt. Ez is bizonyíték a fehér ruhában való temetésre. Hétfaluban a nők a padládában félretették fehér lakodalmi hámos rokolyájukat és ebben temették el őket.

Villán szárad a széna – szénacsináláskor sokat kel forgatni, teregetni a levágott füvet.

Sokan szeretnének Mihály napján pásztorok lenni, de György napján nem – Hétfaluban Szent György napján hajtották ki a nyájat és Szent Mihály napján hajtották haza.