
| Közönségszavazat: 338 | Gyergyói Piricske | |||
| Helyezés | Próba | Forduló | Összesített | |
| 7 | 3 | 2 | ||
Átkosbeli kegyes hazugságok
Versenyszám: Kutya nehéz úgy hazudni...
Versenyző: Gyergyói Piricske (Gyergyószentmiklós, Hargita megye)
Azt mondják borban az igazság, de egy korsó sör mellett is könnyen megoldódik az ember nyelve. Ennek „áldásos” hatását magam is megtapasztaltam, amikor sörözni mentem kedvelt barátaimmal. Ahogy fogyott a sör, s vele a csúsztató pálinka, úgy nőtt bennünk az őszinteség.

Csúsztatóval isszuk a sört, de borban az igazság
Terítékre került a múlt, apró történetek mozaikdarabkáiból állt össze egy letűnt kor megszelídült hangulata, amelyet én egykor csodálkozó gyerekszemeimmel láttam. S bár nálam „ereszkedni kezdett a mámor köde” – lévén, hogy nem bírtam úgy tartani a „lépést”, mint sokat megélt társaim – a múltról fellebbenni látszott a fátyol.
– Ezt hallgasd meg! – ragadta magához sokadik alkalommal Pista bácsi a szót. – A megyei ifjúsági szervezetnél volt egy olyan feladat, amely során azt mérték fel, hogy ki milyen mozgósító rendezvényt tud kitalálni, amely során a fiatalokat be tudja vonni a munkába és a „szocializmus építésébe”. Az egyik kolléga azt találta ki, hogy kaszásversenyt szervezett. Kapott is dicséretet a megyei pártbizottságtól: „No lássátok-e ez a jó szervezés, innen kell példát venni!”
– Na, na! – szólt közbe Venci bácsi, s hogy a kor hangulatát megidézze, rá is kontrázott egy kicsit – Tisztelt elvt, izé, kollégák!
– Várjál, na! Mondjam el a lényeget. Mikor vége volt a kiértékelőnek és mindenki elmondta a maga beszámolóját, megkérdeztük a kollégát: „Te, hogy is volt az a kaszás verseny?” Ekkor bújt ki a szeg a zsákból: „Hát úgy, hogy fotballozni akartunk a sógorommal, nagy volt a fű a focipályán, kimentünk s lekaszáltuk. A versenyt én nyertem, nem a sógor, és ő kellett fizesse a sört nekem.” Az már a sors fintora, hogy később, amikor valóban megszervezték már megyei szinten is a kaszásversenyeket, a csomafalvi párttitkár azokat rendszersen megnyerte.
– Na, hát így könnyű hazudni, ha tudod az igazságot! – legyintett Venci bácsi.
– „Kutya nehéz úgy hazudni, ha az ember nem ösmeri az igazságot.” – szóltam bele én is jó csomafalviason, Venci bácsi pedig bólogatva helyeselt, s mintha csak ez lett volna a végszó, kezdte is a maga történetét:
– A kommunizmus alatt minden hónapban volt vas, rongy, papír és törtüveg gyűjtés. A borszéki borvízgyárban volt elég tört üveg, mert minden hónapban egy 20 tonnás kocsival adtak le az államnak. A gyergyói elvtársak telefonáltak, hogy ők rosszul állnak a törtüveg leadással, ami a „Hazafias munkaterv” része. Megkértek, hogy segítsek nekik, mert ha nem megrovásban részesülnek. Mondtam én erre, hogy „gyerekek, szerzek én egy vagonnal nektek”. Közben beszéltem a borszéki borvízgyár igazgatójával, és elintéztem, hogy a maroshévízi KISZ-esek két vagon, a gyergyóiak pedig egy vagon törtüveget kapjanak, amit sikerült is leadniuk. Ez összességében felülmúlta a megyei tervet. A kiértékelésen a megyei KISZ-bizottságnál megkérdezték, hogyan létezik, hogy Hévíz és Gyergyószentmiklós ennyire jól teljesített? Példaként emlegették őket a többi Hargita megyei település előtt. Nagy volt az öröm, de a kíváncsiság is, mert meg kellett magyarázni, hogyan sikerült elérni ezt a szép eredményt. Én tudtam az igazságot, de mivel nem voltam ott, a többieknek kellett kitalálni valami hihető dolgot. Hát kezdték: „Elmentünk segíteni borvizet rakni a 'kicsivonatra', amire a 'stivuitor' pakolta fel a borvizes ládákat. Biza’ hamarabb elindítottuk a vonatot, mint ahogy a rakodógép biztonságosan feltehette volna a rakományt, és így majdnem az egész ledőlt. A vonat elindult és a sok borvíz a földre folyt. Ezután felkértek, hogyha már a hülyeséget megcsináltuk, akkor legalább segítsünk összeszedni a törtüveget. Hát innen a sok üveg.” Ez a hazugság nem bizonyult a legjobbnak. A nagy pocsékolás hallatán az addig lelkes pártvezetők arcáról úgy folyt le a mosoly, ahogy a borvíz folyhatott volna el a tört üvegek között, ha éppen igaz lett volna a történet. Bajba is kerültek…

Valyon a mai műanyag palackokból hány vagonnal gyűlne össze?
Pista bácsi alig várta, hogy ismét szóhoz juthasson, meg se várta a befejezést:
– Az semmi, de ha már sört iszunk: mekkora nagy hazugságnak köszönhető a gyergyói vízzel felépült csíkszeredai sörgyár! – duplázott rá. – Úgy igazi hazudni, hogy a másik meg ne ismerje az igazságot! Gyergyóból vitték a vizet a Kovács-kútja forrásból, az volt a vízminta, amit a németek a sör alapanyaként elfogadatak, s adták hozzá a szabadalmat. Így épülhetett fel a csíkszeredai sörgyár.
Korsóinkból a sör vészesen fogyott, gondolatainkban pedig egyre kevésbé álltak össze a leporolt múlt mozaikdarabkái. A végkövetkeztetésre azonban még idejében rájöttünk: Ahhoz, hogy túléljük az „átkost”, bizony, szükség volt néha jóindulatú, kegyes hazugságokra.
Magyarázat:
Kicsivonat – Borszékról járt Maroshévízre, a borvizet és a turistákat szállította,
Stivuitor – rakodógép.
A történetet Magyari Levente csapattársunk élménybeszámolója alapján írtuk. A mesélők neveit átváltoztattuk. Közreműködésüket köszönjük!
Kövesse Gyergyói Piricske bejegyzéseit RSS-el
Írj megjegyzést
BéeM
2008. december 8. 17:33
Kedves Bandi!
Bizony a Te egyik bejegyzésed sem tökéletes helyességgel van írva. Helyesebb lenne: ki tanította így írni. No, de hát emberek vagyunk (?), tévedhetünk (?).
csombi
2008. december 7. 20:37
MIT KELL CSODÁLKOZNI EZEN HOFI GÉZA MÁR RÉG ELMONDTA, HOGY ELVESZETT AZ IGAZSÁGBÓL AZ SZERÉNY ÉS NAGYON SOVÁNY " I " BETŰ
Bandi
2008. december 7. 16:36
Helyes, de azért a vaskos helyesírási hibákat nem tudom szó nélkül lenyelni. Az alapanyát csak a móka kedvéért pécéztem ki, nem kell azért haragudni, na... Különben szavaztam, mert "összetartok", ami igazán nem jellemző ránk, sajnos, főleg a nagyon fontos dolgokban... Értse mindenki ahogy akarja.
Pócs Enikő
2008. december 7. 16:31
Ezen a két betű hibán ennyit kell lovagolni??? Csak az téved aki dolgozik!Aki nem dolgozik az nem is tud tévedni,csak kritizálni a más munkáját ! Azt pedig könnyebb,mint dolgozni !
Pócs Enikő
2008. december 7. 15:07
Napok óta azon gondolkodom,hová lettek a gyergyói szavazók?Miért nem tudunk úgy kiállni a csapat mellett,mint a kisseb települések?Látszik,hogy mindenki mozgósitva van,és rendületlenül szavaznak éjjel-nappal.Nem hiszem csak ennyire értékelnénk a csapat munkáját,akik mindent megtesznek,hogy megfeleljenek az előirásoknak.Nem kell a kákán csomót keresni,mert ha hiba csúszik be,azt biztos nem akarattal teszik.Keressük a munkájukban a jót és fizetségül szavazzunk,mert ez nem nagy dolog,csak egy kis idő,ami elenyésző a feladat elkészitéséhez képest!Szavazzunk és mutassuk meg,hogy Gyergyóban is összetartó emberek laknak !
Bandi
2008. december 7. 14:57
Ezt el is felejtettem: alapanyaként vagy alapapaként fogadták el a németek a gyergyói forrrásvizet? Netán alapanyagként? Ja, az más!
Bandi
2008. december 7. 14:52
A valyon-t ki tanított így írni? Azt biza vajonnak írjuk!
Julia
2008. december 7. 11:58
Jo tortenet! Sot errol a kaszalos kalakarol en is hallottam, nehany fenykepem is van rola... mamam testveretol
BéeM
2008. december 7. 10:51
Kedves Mindenki!
December van, az ajándékozás és a szeretet hónapja. Talán van hely egy kis megbocsátásra is, mellyel (nagylekűen) megajándékozhatnátok a csapatot.
Amúgy, ez egy nehéz verseny, ahol határidő van, és az sem számít, hogy mennyi más feladattal van/vannak megbízva a csapattagok. Lásd a Reszeltesek csapatát, akik - bátorságukért elismerést érdemelnek - két próbát ki is hagytak. Ha pedig azt nézzük, hogy hányan maradoznak ki a versenyből, az inkább siralmas, mint néhány sietve elütött betű. Olvastam már kéziratot, amelyben több helyesírási hiba volt. (Persze, nyomtatásban már nem jelentek meg.) Az írás értékét semmivel sem kisebbítették a hibák.
A Webvidék következő kiadásaihoz - ha lesznek - volna javaslatom: a zsűri értékelése külön történjen meg, a publikálás előtt. Ők bizonyára próbálnak objektívek maradni, és elvonatkoztatni a - jó vagy rosszindulatú, őszinte- vagy ál-sajnálkozó hozzászólásoktól - bár kétlem, hogy ez teljes mértékben megtörténhet. Előbb az ő értékelésüket kellene olvasnunk, és csak azután szavaznunk. Hiszen a szekeret is a lovak kell húzzák, és nem fordítva.
Pirike
2008. december 7. 10:19
Szegények! A csapat támogatói hallgatnak, csak a támadók hallatják a hangukat!
Nem lehet jó érzés annyi munka után ilyen megjegyzéseket olvasni! Nem csodálom, hogy oda a régi lendület.
Már csak 3 próbát kell kiállnotok, ezt a kicsit még kibírjátok!
Tovább: 1-10 | 11-18


A verseny véget ért.
Köszönjük a játékot.



Advent Ottományban
ARA:nem tudom mi a bajod ottományal szerintem klasz egy falu!!!:D [tovább]
[Wondrák Mónika Mercédesz, 2010. márc. 27.]
A hétfalusi Borcsa-Kiss „dinasztia”
Irk Rékától kérdezném, hogy ismeri e a családja felmenőit. Ha igen, akkor [...tovább]
[Rihmer Aurél, 2010. márc. 16.]
Varsolc legnagyobb családfája
Örvendünk hogy ennyire részletesen letudtátok vezetni a család tagjait .NAgyon [...tovább]
[SZ DÉNES BERTA, 2010. márc. 10.]
A gelencei Finta család
A feleségem Finta Márta, Kiskunhalas-i születésű. Édesapja néhai Finta Bálint, [...tovább]
[Farkas István, 2010. márc. 5.]
Blénessyek Gyergyószentmiklóson
A nagyapám Blénessy Imre szül1887 az édesanyám Blénessy Erzébet szül1922 nov 5 [...tovább]
[Baranyi Lászlőné , 2010. febr. 19.]
“Örmény hajnal”
sajnos a marosvásárheji dudutz és novákcsaládokrol semmi szo sem esik pedig régi [...tovább]
[waitsuk péter, 2010. febr. 8.]
Okos-Rigók fája
Gratulalok ez egy igazi szep munka [tovább]
[BENK, 2010. febr. 2.]
