A hétfalusi csángó festett bútor a XIX. század második felében alakult ki (1848 előtt készült csángó festett bútor ritkán akad Hétfaluban, bár Négyfaluban találunk itt készült XVIII. századi faragott és festett kontyos széket), és [...tovább]

Hagyományteremtésben tizenkét esztendő még nem mérföldkő. Az elképzeléseket az idő mérlegeli. A közösség próbálgatja s esztendők értékárnyalatai közül válogat s közben maga is árnyalódik.

*

A katolikus időkben (az 1544-es honterusi [...tovább]

Az utolsó – tizenkettedik – próba kiírásával a zsűri sajnos nem aratott népszerűséget településünk magyar nemzeti közössége körében.

Hétfalu első írásos emléke 1366-ból való, a falvak lakosságáról első [...tovább]

A kép

(az összefogózott emberekből kirakott - legalább négybetűs - szó):

HÉTFALU

Hogyan készült a kép?

Egy nap, amikor anya nem volt otthon, meggyőztem a gyerekeket (néhány embert, pontosabban ember-palántát), hogy úgy fogózzanak össze, hogy [...tovább]

Közel 40 000 lélekszámú településünkön több száz vállalkozás működik, csapatunk semmilyen kritérium alapján nem tudta eldönteni, hogy melyik a legsikeresebb, sem a gazdasági kamarák adatai, sem a pénzügyi jelentések nem álltak a [...tovább]

Autonómia. Kulturális és személyi elvű autonómia teljes körű megvalósítása szórványban.

Kisebbségvédelem. A nemzetiségek közötti feszültségek gyökerei az információs aszimmetriában, a félretájékozásban és a [...tovább]

Mivel a próba kiírása nem tartalmazta azt, hogy milyen családról kell esszét írni, pontosabban nem volt meghatározva az, hogy humanoid típusú, homo sapiens sapiens családról legyen szó, és mivel az a szerencse ért bennünket, hogy pont a kilencedik próba [...tovább]

A barcasági csángó ember télen-nyáron kemény munkát végez, ezért jól is táplálkozik. Legfontosabb tápláléka a kenyér, melyet a nap minden órájában jó étvággyal fogyaszt, s, melyet régen pujnának neveztek. A kenyéren [...tovább]

2008. június 5., 21:01. (EET). A hetedik próba kiírása és egy tartós jégeső után elindultunk megkeresni városunkban a legnagyobb disznót.

Hol találjuk? Hol találjuk? Talán itt az ólban?...

Vagy inkább itt?!

Ilyenkor a két forduló között...

...makkal álmodnak.

Igen, végre elkaptuk! Vihetjük mérni, mennyit hízott 4 év [...tovább]

Hétfalu földrajzilag nincs messze Bukaresttől. Csak a Kárpátok választják el, és a hegyek a tömösi vagy az ó-sánci szoroson átjárhatók. Még szekérút is van, s amint az ember elhagyja a kékes hegyeket, már nincs messze a román főváros.

A [...tovább]

A medregojon nagy firgiés-forgás, sëfletiés vuót. Jüöttek le a sziénávol teli bindás szekerek, mëntek fel jaz üresëk. Sokan kiét hiétig is tëlláztak jaz erdüőn. Csálták a kuóstot. A kaptatuó mellett hujszanhat iéves fiéle-forma fiatalembër [...tovább]

Ha Brassó vagy Bukarest irányából közelítjük meg Hétfalut, először a Nagykőhavassal találkozunk. Az 1843 m magas csúcsra felvezető leghíresebb út a Létrás út. Egy sziklavölgyet átvágó patak medrében hét vaslétra várja a [...tovább]

        Istók János 1873. június 15-én született Bácsfaluban. Tizennégy éves korában fedezte fel Kupcsay János, a hosszúfalusi fafaragászati iskola tanára, maga mellé vette, tanítgatta. 1892-től Münchenben, Eberle Syrius vezetésével tanult [...tovább]

Fóris Béla (1872-1959), neje: Molnár Sára, lányuk: Lujza. A fénykép 1906-ban készült.

Fóris Béla ezermester volt és fényképész. Brassóban született, családjának péksége és üzlete volt. Házassága [...tovább]