Gyergyőtekerőpatak azoknak az erdélyi, székelyfalvaknak egyike, amely születése óta, történelmünk nehéz viharaiban is keményen, kitartó munkával küzdött és küzd a megmaradásért. Éghajlata, hideg, zord, az ország egyik leghidegebb települése. De a vendégek, bárhonnan is érkeznek, a legmelegebb, legszívélyesebb fogadtatásban részesülnek. Bensőséges meleg hangulat jellemzi a falut . Híres az itt élő emberek rendkívüli meleg, nyitott és befogadó lelkülete. A falu az évek hosszú során hűen őrizte a hagyományokat, ragaszkodik vallása és nemzetisége megőrzéséhez.  TEKERŐPATAK a kies és festői gyergyói völgyben található település a gyergyói medence dél-keleti részén, a Visszafolyó patak mentén terül el, dombos helyen 800 m tengerszint feletti magasságban.  Nevét a rajta átfolyó, szeszélyes, össze-vissza tekerőző, egyre kanyargó, oda- "visszafolyó", szokatlan vízrajzi esetet képező Visszafolyó patakról kapta. Orbán Balázs leírása alapján " falu a Visszafolyópatak mellett fekszik, mely csermelynek tekervényes folyásától vehette a nevét".  Útjában a Magas-Bükk patakával találkozik a gyergyószentmiklósi határban, s indul a falu felé, hogy vizet biztosítson az élethez. Tekerőpatakként szerepelt már a legrégibb iratokban is: Tekerespatak 1567-ben, Tekerőpatak 1569-ben, 1905-ben Gyergyótekerőpatak.          Tekerőpatakról nagyjából folyamatosan vannak adataink a korabeli feljegyzésekből,  összeírásokból, lustrákból,  regestrumokból.  Tekerőpatak kialakulása már a XV. században kezdetét vette. Erre vall népes volta, hiszen 1567-ben 41 jobbágy és szabad székely telkével Gyergyó községeinek  nagyságrendjében a harmadik helyet foglalta el. Első okleveles említése 1567-ből való, amikor 40 kaput kitevő 25 dénáros adófizető közösségeket írtak össze itt. 1569 körül 5 főembert és 5 lófőt jegyeztek fel a településen.