Szilágybagosnak látszólag nincs akkora híre pálinkafőzésben, mint mondjuk Oroszhegynek, és gyakran a szatmári szilvapálinkát emlegetik a szilágysági helyett, pedig valójában a szilágybagosi pálinkát többen ismerik, mint gondolnák, hiszen Erdély egyik  legnagyobb fesziválján kizárólag bagosi pálinkát lehet inni, ebből vásárol évek óta a Kispál és a Borz, ezt issza minden bulizó. Szóval, betörtünk a piacra!

Mivel az elhelyezett reklámot már csak robbanatni kell, mint a lerakott aknákat (reméljük, ezzel most sikerült is a tudatosítás!), most már csak a háttérvállalkozást kell felépíteni. Minden adott és kézenfekvő ahhoz, hogy a pálinkafőzést és –forgalmazást törvényes keretek között elindítsuk. Persze, a névvel van a legnagyobb baj, hiszen a pálinka márkanév – pofátlanul – már le van védve, holott... A Transindexen nemrég cikket is olvashattunk erről, nincs más lehetőség szerintünk sem, mint egy alternatív elnevezést találjunk ki, de olyat, amiről mindenki tudja, hogy a pálinkát értjük alatta. Mivel már, mondom, ízről mindenki tudja, milyen a szilágybagosi pálinka, javasoljuk, hagyjuk el a pálinka szót (úgysem szabad használni), és legyen csak Bagosi Szilva a neve, úgyis az számít, ami az üvegben van, nem a névtől, hanem a nedvtől gyógyul meg az ember. Vagy viszi el az ördög. Tehát pálinkánk neve, amit már ízről mindenki ismer: BAGOSI SZILVA. Ezt nyomtatjuk a címkékre, ezt reklámozzuk a tévében. Meg a rádióban. Hogy tudják. A logónk pedig egy kacsintó szem lesz, hogy hát értik, bagosiii szilvaaa. Az üvegben a tartalom. Nem a név, hanem a nedv!!!

Ismerkedjünk meg a szilvával: A szilva (Prunus domestica) bizonytalan eredetű, régóta termesztésben lévő gyümölcsfa. Valószínűleg a kökény (P. spinosa) és a cseresznyeszilva (P. cerasifera) kereszteződéséből jött létre. Legfeljebb 10 m-re nő fája elélhet 50 évig is. Ovális, kihegyesedő csúcsú leveleinek rövid levélnyele van, 12 nektármiriggyel. Virágai zöldesfehér színűek. Magas tápértékű termése tojásdad, kék színű, sárga húsú, magvaváló.

Amerre nézünk, Bagoson szilvafákat látunk. Ez van az utcán és a hegyen egyaránt. A temetőben. A patakparton. Az iskola udvarán. Az óvodánál. Mindenhol. Ha érik a szilva, egy hónapig mindenki azt szedi. Vagyis nincs nehéz dolgunk az alapanyag beszerzésében.

Vállalkozásunkat egy korszerű, sajnos EU-s normáknak is megfelelő pálinkafőzde létrehozásával kezdjük. Miért sajnos? Mert rézüstben az igazi. Mert magas adó nélkül az igazi. A hagyományos, házi pálinkafőző tűzhelyek helyett, melyek legfőbb közös töbszöröse a zugfőzde megnevezés, korszerű, legális főzde felállítása a cél. A szilvát felvásárolnánk, ugyanakkor résziben is főznénk (a gazda behozza a szilváját, és mi bizonyos százalékért megfőzzük neki). A főzde mellett palackozó üzem működne, amit egy legalább ötven hordóval működő pince szolgálna ki. A hordókban különböző pálinkákat tárolnánk, évjárat szerint, és a piacra dobás is az évjárat szerint történne.

Szabadalmaztatva, az értékesítés az egész országra kiterjedhet. Az árakban fokozatok lennének minőség és palackozás szerint, de mindenki beláthatja, az állam az alkoholra veti ki a legnagyobb adókat. Bagoson létrehoznánk egy bemutatóüzletet, egy pálinkaházat, és később talán a legfontosabb városokban is kialakítanánk egy pálinkaház-láncot. Egészségünkre!

Főzde és a palackozó épülete összesen 142 m2	16.200 RON
Főzde kellékei (üstök, tüzelőhely, tároló)	26.600 RON
Palackozó, csavarzáró gép	10.600 RON
Cimkéző, zárjegyező gép	15.200 RON
50 db eper- és akáchordó	57.700 RON
Homokba vájt tároló pince pálinkaházzal (berendezve)	9.800 RON
ÖSSZESEN	136.100 RON