Az egykori  falu életében a tél közepe volt a pihenés és a szórakozás rövid időszaka, mert a mezei munkák ekkor szüneteltek. Erre az időszakra esett - az asszonyok és a lányok körében - a csoportos munkák végzése pl. fonás, varrás, tollfosztás stb. Valóságos népi intézményekként működtek, iratlan törvények szerint a fonók a farsang ideje alatt. Jó hangulatban, mókázás közben végezték a munkát, amely egyben jó alkalmat jelentett a fiataloknak a párválasztásra, a "szerető" keresésére. A magyarság körében, a farsang alatt tartották a legtöbb lakodalmat. Ezt a periódust vélték az egybekelés szerencsés idejének. A fonóesték "szerre jártak", hetente illetve esténként más- más háznál szervezték. Fonás közben énekeltek, megbeszélték a falu baját pl. ki kihez ment férjhez, kit hagyott ott a szeretője, ki kivel szökött el stb. A lányok hallgatóztak, kuncogtak és várták a legényeket. A fonás egyhangúságát  vicces játékokkal meg-meg szakították pl. vinkliztek, csizmaszáraztak, fedőt kerestek stb. Később megérkeztek az állruhába, maskarába öltözött "fársángok" pl.cigány, turkás, néma fársáng, stb. akiket egy szószoló bevezetett. Fársángnak a vicces emberek, a jó humorérzékkel rendelkezőek öltöztek fel. A sok mókázás után az estét  tánccal fejezték be, miközben pánkót, bort és főtt kukoricát fogyasztottak. A farsangi időszak utolsó mozzanata a húshagyókedd esti bál volt. Az idős nemzedék a legszebb fiatalkori emlékekként idézi fel a fonóbeli estéket és a farsangvégi bálokat.

              A jelenben is a farsangi időszak utolsó mozzanata a húshagyókeddi farsangi bál,

amelynek eredete a hagyomány szerint az 1930-as évekre vezethető vissza

 és ma is a legnépszerűbb "buli".

A farsangi illetve álarcos bál minden gyermek, fiatal és szülő várva-várt rendezvénye.

 A farsang alatt érdekes álarcokat, humoros jeleneteket készítenek elő a gyerekek a felnőttekkel.

Hagyomány szerint a farsangi szokások és a bálok  szervezői a 14 éves

gyerekek(VII. oszt) szüleikkel együtt.

Az egyre nívósabb jelmezbálok mind nagyobb teret hódítanak. 120-130 jelmezbe öltözött fiatal

 felvonul a teremben a zsűri előtt. Majd színpadra lépnek és

  rövid versek vagy találó mondókák kíséretében mutatkoznak be.

 Ma  nem a néma fársáng, a cigány, a turkás, a pap stb. jelenik meg előttünk, hanem

 a  katicabogár, a pillangó, a margaretta, az apáca, mese- és filmhősök stb.

 A jelmezek bemutatása alatt már inycsiklandozó szagok terjengenek a konyhából.

A kisűlt  "púpos pánkó"-nak mindig nagy "kellettje" van.

A zsűri és a közönség végzi nehéz feladatát.

Nehezen tud dönteni és szavazni a jelmezek  besorolása felett.

 A nyertesek értékes ajándékokban részesülnek. A résztvevők számos tombola tárgy tulajdonosai lehetnek.

 A kisebbek hamar elfáradnak.

Ürül a hely, következik az igazi buli, melyet a nagyobbak és a felnőttek alig várnak.